A kínaival vetekedő gazdasági növekedés, stabil állami pénzügyek, üzletbarát gazdaságpolitika, csökkenő munkanélküliség – a számok tükrében ez a 21. századi Törökország. Az iszlamizmus és a szekularizáció között lavírozó kormányzat a bizonytalan uniós csatlakozás mellett kelet felé is tekintget. A két kontinensen átívelő, muzulmán többségű állam egyre inkább globális szereplővé válna. Ez a török gazdasági csoda, amelyet a magyar kormányfő is irigyel.
Törökország hivatalosan is elismerte a szíriai ellenzéki koalíciót az ország legitim képviselőjének.
Ahmet Davutoglu török külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy az ENSZ-hez fordul az egyre növekvő szíriai menekültáradat miatt.
A török külügyminiszter szerint az osztrák EBESZ-főtitkárjelölt ankarai megvétózása nem Ausztria, csak a jelölt ellen irányul.
Az államfő és Ahmet Davutoglu török külügyminiszter megbeszélésén Schmitt Pál hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a Török Köztársasággal fenntartott kiterjedt kapcsolatok továbbfejlesztésére. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra: Törökország Magyarország egyik legfontosabb EU-n kívüli gazdasági partnere.
